Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe. Az EU úgynevezett n+3 szabálya ugyanis előírja, hogy a lekötött pénzeket három éven belül fel is kell használni – különben végleg elvesznek. A hivatalos adatok szerint különösen a GINOP Plusz program forrásai érintettek: itt a teljes keret nagy részét még nem írták ki eddig. A következő hónapokban így kisebb pályázati dömping várható – nemcsak a versenyszféra támogatásáért, hanem a már megítélt pénzek megmentéséért is.
Németország a következő hétéves uniós költségvetés kiadásainak korlátozását szorgalmazza, mivel a tagállamok pénzügyi mozgástere korlátozott marad a belátható jövőben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését, de a Bizottság a Portfolio megkeresésére egyértelműsítette: nem az eljárás lezárásáról, hanem a korlátozó intézkedések átmeneti szüneteltetésről van szó. A brüsszeli testület úgy látja, hogy Magyarország a védelmi kiadások növekedése mellett is megfelelő lépéseket tett a hiány csökkentésére, így egyelőre nem szükséges további szigorítás. Az eljárás viszont továbbra is érvényben marad, a megfigyelés folytatódik, és bármikor újra aktiválhatók a retorziós intézkedések, ha a Tanács elfogadja a javaslatot. A Bizottság értékelése így inkább óvatos elismerés, mint végleges felmentés vagy felfüggesztés.
Két ügyben, összesen mintegy 180 millió forintnyi európai uniós támogatás kapcsán tett feljelentést az Integritás Hatóság költségvetési csalás gyanúja miatt - tudatta a hatóság kommunikációs vezetője közleményben az MTI-vel.
Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.
Az Európai Bizottság újabb egymilliárd eurót utalt Ukrajnának, ezzel a teljes uniós makroszintű pénzügyi támogatás összege már eléri az ötmilliárd eurót. A támogatás a zárolt orosz állami vagyonból származó bevételekből származik, és a G7-ek által koordinált ERA-kezdeményezés részét képezi. A brüsszeli EU–Ukrajna Társulási Tanácsülés és az ezzel párhuzamos üzleti csúcstalálkozó új lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok mélyítésének – a biztonságpolitikától a gazdasági integrációig.
Az uniós források felhasználását továbbra is jelentős adminisztratív terhek és gazdasági bizonytalanság nehezítik – ismertette Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója egy budapesti konferencián. Előadásában elmondta, hogy Magyarország 300 millió eurót csoportosítana át a zöldgazdaság, mesterséges intelligencia és biotechnológia fejlesztésére a STEP-kezdeményezés keretében. Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett régiók továbbra is kiemelt figyelmet kapnak, a források több mint 65%-át ezekbe az térségekbe irányítják. A jövő legnagyobb kihívásának a vállalkozások visszafogott innovációs hajlandóságát és a végrehajtó szervek túlterheltségét nevezte.
Európa gazdasági és társadalmi jövője szempontjából kulcsszerepe van a kohéziós politikának. A szakpolitika reformja során egyszerre kell reagálni a válságokra, elősegíteni az ipari és technológiai átmenetet, valamint megerősíteni a regionális együttműködéseket. Az új célkitűzések között kiemelt helyet kap a versenyképesség, a fenntarthatóság és a rugalmasabb végrehajtás. „A status quo nem opció – változtatnunk kell, együtt, a helyi és regionális partnerekkel” – mondta el Sofia Alves, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója Budapesten egy szakmai konferencián.
Az Európai Bizottság jelentős előlegekkel és egyes beruházásoknál önrész nélküli finanszírozással ösztönözné a tagállamokat arra, hogy az egész kontinenst jobb helyzetbe hozó fejlesztésekre költsék a felzárkóztatási forrásokat. A háborúhoz való közelsége miatt, Magyarország még többet profitálhatna az újratervezésből, de a jogállami aggályok okán továbbra se látszik, hogy mikor érkezhetnének az uniós milliárdok.
„Magyarország számára elfogadhatatlan a kettős mérce és a politikai szempontok megjelenése az uniós források elosztásában” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Tanács kohéziós ügyekért felelős minisztereinek találkozója előtt. Hangsúlyozta: hazánk támogatja az erős kohéziós politika fenntartását 2027 után, ugyanakkor csak külön nyilatkozattal csatlakozik a következtetésekhez.
Nemhogy elég katonája nincs az Európai Uniónak, a meglévők sem jutnának ki a frontra: a katonai mobilitási stratégia hiába kulcsfontosságú szerepet játszik a kontinens védelmi képességeinek megerősítésében, az Európai Számvevőszék jelentése szerint az eddigi fejlesztések jelentős hiányosságokkal küzdenek. Bár az EU 1,69 milliárd eurót különített el a kettős felhasználású infrastrukturális projektekre, a finanszírozás elosztása aránytalan volt, és számos stratégiailag fontos beruházás elmaradt. A koordináció hiánya, az előzetes stratégiai tervezés gyengesége és a katonai szempontok háttérbe szorítása mind hozzájárult ahhoz, hogy a program végrehajtása nem hozta meg a várt eredményeket. Az uniós ellenőrök szerint sürgős reformokra van szükség.
Míg 2022-2023-ban csak 15 vizsgálata volt az Integritás Hatóságnak, addig 2024-ben duplázódott a szám 33-ra, amelyből jelenleg 23 folyamatban van – tudta meg a Népszava.
Nem ez volt a forint éve. A nagy kérdés pedig immár az, hogy jövőre változik-e a helyzet.
Elindult az EUYOU projekt kérdőíve, amely lehetőséget ad arra, hogy véleményével hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának fejlesztéséhez.
Raffaele Fitto, az új uniós kohéziós biztos, még el sem kezdte a munkáját, de máris szembesül a helyi vezetők és az Európai Bizottság közötti hatalmi harccal. A tét óriási: a következő hétéves költségvetésben évi 392 milliárd euró sorsa dől el.
A Fővárosi Közgyűlés következő ülésén dönthetnek a lakhatási válság felszámolására tett javaslatokról. A képviselők az SZMSZ-t is módosíthatják, de egyelőre nem lesznek helyettesei a főpolgármesternek - számolt be az InfoStart.
Vezetők nélkül marad az űrügynökség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ritka orosz csúcsfegyvert semmisítettek meg az ukránok.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
